Időt és költségeket takarít meg, csökkenti a félreértések lehetőségét, egyszerűsíti a tervezési folyamatot, előtérbe helyezi a használhatóságot – a sor még folytatódik, de miről is van pontosan szó? Ez bizony nem más, mint a wireframe, vagyis a drótváz elkészítése, ami jelentősen megkönnyíti mind a megbízók, mind a tervezők és fejlesztők dolgát a digitális termékfejlesztés során.

De hol kapcsolódik be a wireframe-készítés a terméktervezési folyamatba és miért éri meg energiát fordítani rá? Miben különbözik a mockuptól? És vajon hogyan használják a gyakorlatban? Alább kiderül.

Pontosan mi a wireframe jelentése?

A wireframe (magyarul drótváz) egy olyan vizuális útmutató, amely sematikusan ábrázolja a készülő digitális terméked felépítését. Megmutatja többek között a különböző szekciók elrendezését és azok helyét, a navigációs rendszereket, az aloldalakat, listaoldalakat, galériaoldalakat – vagyis a főbb tartalmi egységeket és funkciókat.

Akkor itt már láthatod is, mi hogy fog pontosan kinézni?

Nem egészen. A drótváz nem tartalmaz vizuális elemeket – javarészt szürke dobozokból és vonalakból épül fel. Úgy is elképzelheted, mint egy ház alaprajzát. Nélküle nem lehet stabilan építkezni. Ugyanígy minden digitális termék esetében fontos, hogy a pontos design megtervezése, illetve a fejlesztés megkezdése előtt készüljön egy olyan hálóterv, amely – az üzleti és felhasználói célokat szem előtt tartva – segít a felhasználói út megtervezésében, valamint még korai fázisban fényt derít a gyenge pontokra. 

A fő hangsúly tehát a funkcionalitáson van, illetve azon, hogy közös nevezőre jussanak a projektben érdekelt felek. 

A wireframe típusai

Alapvetően két wireframe típust különböztetünk meg:

• Low fidelity wireframe

Villámgyorsan elkészíthető, de pontosan ez is a lényege: a low fidelity, vagyis az alacsony kidolgozottságú wireframe újra és újra elkészíthető, egészen addig, amíg ki nem találjátok a legmegfelelőbbet. 

Jó hír, hogy a sok próbálgatást a költségkereted sem bánja, hiszen ezek a vázlatok akár papír és ceruza segítségével elkészített egyszerű rajzok is lehetnek. A low fidelity wireframe célja ugyanis, hogy a tervező vizuális formába tudja önteni a Veled egyeztetett felületi elképzeléseket anélkül, hogy komolyabb időt és energiát kéne belefektetnie a grafikai tervezésbe. De mit tartalmaz egy ilyen vázlat?

Szó szerint a vázat, szürke dobozokat és adott esetben Lorem Ipsum szövegeket:

Ahogy láthatod, a fő hangsúly azon van, hogy az ügyfél és a tervezők megtalálják a közös hangot a főbb funkciókat és navigációs elemeket illetően, anélkül, hogy a részletesen kidolgozott vizuális elemek elterelnék a figyelmüket a lényeges kérdésekről. 

• High fidelity wireframe

Ezek magas kidolgozottságú drótvázak. Kiszínezetlen, méretarányos designterveket képzelj el, melyek elkészítéséhez már több idő és szakértelem kell, azonban még ugyanúgy megadják a lehetőségét a költséghatékony változtatásoknak. 

Itt már majdnem végleges szövegek, illetve szélsőséges esetekben akár képi elemek is megjelenhetnek:

Mockup vs. wireframe – Mi a különbség?

Röviden: a wireframe kizárólag a funkcionalitással, a struktúrák megjelenítésével, illetve a felhasználói magatartással foglalkozik. A mockup ezzel szemben már jóval nagyobb hangsúlyt fektet a vizuális elemek megjelenítésére.

Tehát amíg a wireframe a funkcionalitásra fókuszál, addig a mockup a végleges termék viszonylag realisztikus megjelenítését célozza meg. Mit jelent ez a gyakorlatban?

A wireframe megjeleníti többek között a navigációs elemeket, a főbb gombokat, tartalmi blokkokat. A mockup pedig életre kelti ezeket színek és tipográfia segítségével. 

Szuper, de akkor mi az a prototípus?

Jogos a kérdés, hiszen a fentiek alapján akár egy mockup is betöltheti a prototípus szerepét. Ez azonban nem mindig igaz. Egy prototípus ugyanis a digitális terméked már egy működő modellje. Vagyis ez már a termék interaktív szimulációja, melyet már tesztelhetsz felhasználókkal. Itt a végtermék magas minőségű ábrázolásáról van szó, amely többek között bemutatja a felhasználói felület interakcióit is. Hogy miért van erre is szükség?

Egy prototípus segítségével tesztelheted, milyen felhasználói élményt nyújt a termék. Ha szükség van rá, ennél a pontnál még mindig költséghatékony módon változtathatsz a koncepción. Főként akkor van szükség prototípus készítésére (prototyping), ha animációk, különböző navigációs lehetőségek, esetleg összetett munkafolyamatok jellemzik a terméket.

Miért is hasznos egy wireframe?

Ahogy azt már érintettük, a wireframe elkészítése számos előnnyel jár mind az ügyfél, mind a termékcsapat, illetve a felhasználók szempontjából. De melyek is ezek pontosan? Mutatjuk.

Megkönnyíti a kommunikációt

Félreértések? Idegeskedés? Kizárva! 

Ha ugyanis wireframe is készül, biztos lehetsz benne, hogy minden érdekelt fél már a munka kezdeti szakaszában tiszta képpel fog rendelkezni a digitális termék struktúráját illetően. 

Növeli a felhasználói élményt

Egy felhasználói felületet sokféleképpen fel lehet építeni, de a sok megoldás közül csak néhány lesz képes arra, hogy egy könnyen használható és szerethető digitális terméket eredményezzen. 

A wireframe ebben segít. A felhasználók a jól átgondolt váznak köszönhetően egy könnyen kezelhető, letisztult, pontosan az igényeikre szabott terméket kapnak kézbe a folyamat végén.

Időt és pénzt takarít meg a megrendelőnek 

Képzeld el, hogy végre elkészül a terméked, majd rövidesen kiderül, hogy valójában másra lett volna szükség… Kellemetlen Neked, fájdalmas a pénztárcádnak. A jó hír? A wireframe pontosan ezt akadályozza meg.

Segítségével még a vizuális design véglegesítése és a fejlesztés megkezdése előtt megbizonyosodhatsz arról, hogy egy koncepció valóban működhet-e. A wireframe-készítés ugyanis segít rávilágítani azokra a területekre, amelyeken még finomítani kell. A kérdéses elemeket pedig gyorsan és könnyedén újra lehet tervezni, vagy ha szükséges, akár új irányt is vehet a projekt – még időben. 

Hatékony munkát tesz lehetővé a termékcsapatnak

A wireframe-készítés gyors és iteratív folyamatot tesz lehetővé a termékcsapat számára, akik a részletes designelemek mellőzése révén rövid idő alatt elkészíthetik a tesztelésre alkalmas vázakat. A pontos részleteket pedig a felhasználói visszajelzések alapján dolgozhatják ki. 

Továbbá a fejlesztők számára külön előny, hogy már azelőtt megismerkedhetnek a termék működésével, mielőtt a tervezők átadnák nekik a végleges designterveket. 

Wireframe – Hogyan érdemes használni a gyakorlatban?

Nem gond, ha saját digitális terméked megtervezését más hasonló termékek (weboldalak, mobilalkalmazások, stb.) tanulmányozásával kezded. Azonban ne feledd, hogy mindig a saját profilodra, a saját szolgáltatásaidhoz, termékeidhez és tartalmaidhoz kell tervezni a terméket! Hogy a folyamat végén ne érhessen meglepetés, kérd professzionális UX-szakértő segítségét!

Hogy könnyebb legyen a közös munka, nézzük, általában milyen lépéseket foglal magában egy wireframe elkészítése.

A wireframe-készítés lépései

1. Az információs architektúra felépítése

Mielőtt a tervező nekiáll a vázlatok elkészítésének, Veled együtt végiggondolja a következő kérdéseket:

• Ki a célközönséged?
• Mi a célja a termékednek? 
• Mit vársz a felhasználóktól, milyen cselekvéseket hajtsanak végre?
• Miben nyújt többet a terméked a már létező alternatíváknál? 

A válaszok alapján felrajzolja az információs architektúrát, vagyis meghatározza, hogy mikor, minek kell megjelennie a felhasználók kijelzőjén. Íme egy példa:

2. Az elemek elrendezése

A tervező ezután Veled együtt meghatározza az elemek elrendezését és sorrendjét, majd ez alapján felépíti az architektúrát. 

3. A váz elkészítése

Következő lépésként jöhet is egy drótvázkezdemény felvázolása, amelyben megjelennek a különböző kategóriák, elemcsoportok. Nagyjából így:

4. A végleges wireframe elkészítése 

Ha már megközelítőleg látható, hogy mi hol fog megjelenni a kijelzőn, a UX-szakember elkészít több wireframe-verziót is ugyanarra az oldalra. A cél, hogy megnézzéték, hogyan jelennek meg az egyes elemek különböző variációkban.

Ha megvan, melyik lesz a befutó, a tervező véglegesíti a vázlatot. (Ha a folyamat során eddig csak papíron dolgozott, ez az a pont, amikor elkészíti a drótvázat digitális formában is.)

Oké… de mit is tartalmaz egy tipikus wireframe?

Egy drótváz általában az alábbi elemeket tartalmazza:

• Gombok
• Fejléc, lábléc
• Navigáció
• Tartalmi elemek
• Branding elemek
• Elemcsoportosítások
• Navigációs sávok
• Címkék
• Call to action elemek
• Szalagcímek, alcímek, szövegblokkok (akár Lorem Ipsum szöveggel)
• Képek helye

Ezek ábrázolásához milyen eszközök kellenek? 

Induláskor – vagyis amikor az ötleteket gyorsan fel kell vázolni – a legegyszerűbb eszköz a papír és a ceruza. Így akár néhány perc alatt összedobható egy használható wireframe. 

Később aztán a megfelelő digitális eszközökkel elnyerheti végső, digitális formáját a drótváz. Ilyen eszköz például a Balsamiq, a MockFlow vagy a Figma.

Mire kell figyelni a wireframe elkészítése során?

Először is, fontos végig szem előtt tartani, hogy ezek csak útmutatók ahhoz, hol jelennek majd meg a digitális termék főbb tartalmi és navigációs elemei. Célja tehát nem a vizuális design megjelenítése, hanem egy egyszerű, letisztult, a főbb tartalmi elemeket és funkciókat tartalmazó váz ábrázolása. 

Ha tehát ötletelés közben kezdene a csapat kicsit elveszni a részletekben, íme néhány tipp, amivel visszatalálhattok az eredeti célotokhoz:

• A könnyebb átláthatóság érdekében készüljenek először low fidelity drótvázak.
• Színeket csak akkor érdemes használni, ha feltétlenül szükséges, ugyanis elvonhatják a figyelmet a lényegről.
• Az elején nem szükséges képeket használni, helyette elég, ha csak geometriai formákat jelenít meg a drótváz.
• Érdemes folyamatban, és nem önálló oldalakban gondolkodni: a drótváz célja ugyanis, hogy a felhasználói út akadálymentes legyen. Ehhez pedig látni kell, hogy egy adott oldal miként viszonyul a többihez. 
• A tipográfia itt még nem lényeges: tartalmazzon csupán két betűtípust a drótváz (pl. Serif és Sans-serif).

Összefoglalás

Akár mobilapplikáció fejlesztésen gondolkodsz, akár egy összetettebb weboldal megalkotásán, a wireframe elkészítése elengedhetetlen lépés a sikerhez vezető úton. Amíg a mockupnak a vizuális elemek megjelenítése a fő feladata, addig a wireframe kizárólag a funkcionalitással, a struktúrák megjelenítésével, illetve a felhasználói magatartással foglalkozik. Következésképp, ha rosszul tervezik meg, bizony rossz irányt is vehet a teljes projekt is.

Amennyiben tehát költségkereted nem engedi, hogy a fejlesztési szakaszban jöjjenek elő a funkcionalitási problémák, és idegszálaidat is szívesen megkímélnéd, fontos, hogy a fejlesztés mellett a wireframe elkészítését is tapasztalt szakértői csapatra bízd!