scrum
Hallottál már a Scrum módszertan előnyeiről? Tudd meg, mit is jelent pontosan és hogyan kell a gyakorlatban alkalmazni >
Scrum – Minden, amit a módszertanról tudnod kell

Könnyű megérteni, nehéz mesteri szintre fejleszteni – vajon mi lehet az? Egy szóval: Scrum. 

Bővebben: egy olyan – összetett problémák megoldására kifejlesztett – keretrendszer, melynek segítségével hatékonyan lehet terméket fejleszteni akár komplex és dinamikus környezetben is. 

Ezt a módszertant tulajdonképpen a technológia rohamos fejlődése és az ügyfelek igényeinek gyors változása hívta életre. Hatékonyságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy a legkülönfélébb iparágakban is sikerrel alkalmazzák komplex termékek fejlesztése során. Az eredmény? Költséghatékony és rugalmas fejlesztés, minimális kockázat mellett. 

De mit is jelent pontosan a Scrum? Mi az előnye és a hátránya és hogyan kell a gyakorlatban alkalmazni? Mutatjuk.  

Mi az a Scrum?

A Scrum az agilis szoftverfejlesztés egyik végrehajtási módszere. Egy olyan keretrendszert jelent, mely elősegíti a hatékony csapatmunkát a komplex termékfejlesztés során.

Tudtad?

A Scrum egy rögbis szakkifejezésről kapta a nevét, ugyanis a folyamat egy fontos mérkőzésre készülő rögbicsapat edzéséhez hasonlítható a legjobban, ahol a csapattagok egyszerre futnak és egymás között passzolgatják a labdát. Ugyanígy a Scrum is arra ösztönzi a csapattagokat, hogy a különböző területeket képviselő szakemberek végig, minden fázisban együtt dolgozzanak, tanuljanak a tapasztalataikból és folyamatosan fejlesszék a folyamatokat. 

Ezzel szemben a tradicionális módszer (vízesés modell) a váltófutáshoz hasonlítható. Itt egyszerre csak egy ember fut, és a futók egymásnak adják a stafétát, vagyis az egymást sorban követő fejlesztési fázisokat más-más szakember csapat kezeli. 

Oké, de miből áll a Scrum?

A keretrendszer a Scrum Csapat tagjaiból, valamint a hozzájuk kapcsolódó szerepekből, eseményekből, munkaanyagokból és szabályokból áll. 

A keretrendszeren belül minden egyes komponens meghatározott célt szolgál és mindegyikre egyaránt szükség van a módszertan sikeréhez. Az eseményeket, szerepköröket és a munkaanyagokat a Scrum Guide-ban olvasható szabályok kapcsolják össze, melyek meghatározzák a köztük lévő viszonyokat és kölcsönhatásokat. 

Scrum vs. Agile – ugyanazt jelentik?

Folyamatos fejlődés, oda-vissza passzolgatás, rugalmas alkalmazkodás – aha, szóval a Scrum ugyanaz, mint az Agile? 

Nem! 

Az agilis projektmenedzsment elvek és értékek összessége, melyet számos módszertan és folyamat követ. A Scrum pedig az agilis keretrendszerek egyike – mégpedig mind közül a legismertebb.

A Scrum tehát egy keretrendszer, az Agile pedig egy gondolkodásmód. 

Az agilis módszertan alapgondolata: egy olyan cégnek, amely „túl akar élni”, rugalmasnak kell lennie és alkalmazkodnia kell a változásokhoz. Ezt a víziót szolgálja a Scrum keretrendszere. Célja, hogy a vállalkozások a maximális együttműködés jegyében szervezzék meg a munkát, csökkentsék a szervezeten belüli bürokráciát és gyorsan reagáljanak a változó követelményekre. 

Melyek a Scrum előnyei? 

Lássuk, miért érheti meg akár a Te cégednek is a Scrum módszerét alkalmazni. 

Egyszerű

Talán a legfontosabb előnye, hogy könnyű megérteni a működését. A Scrum Guide mindössze 19 oldalból áll, így a “nincs időm erre” kifogást itt nem vetheted be! 

Költséghatékony

További előnye, hogy a hibák már egy korai fázisban felismerhetőek. Következésképp rengeteg költséget spórolhatsz meg. 

Piac- és ügyfélközpontú

Mivel nagyon kevés idő telik el a fejlesztés és a kézzelfogható funkció bemutatása között, a folyamatos visszacsatolásnak köszönhetően mindig az aktuális piaci és ügyféligényeknek megfelelően halad a fejlesztés.

Értékteremtő

Fontos előny továbbá, hogy a módszernek köszönhetően megnő a kommunikáció mennyisége és minősége a megrendelő és a kivitelező cég között. Az eredmény? Kevesebb félreértés és több – megfelelően elkészített – funkció. 

Csapatépítő

A Scrum a csapatmorált is emeli. Nincsenek kőbe vésett fejlesztői pozíciók, előre megírt folyamatok, hierarchikus struktúrák. Minden csapattag a saját tudása szerint vállal feladatokat az egyes iterációkban és mindenki egyaránt felelős az eredményért. Így a kölcsönös segítségnyújtás is sokkal olajozottabb. A sikerek és kudarcok átbeszélése pedig elősegíti a folyamatos fejlődést és a gyors alkalmazkodást az iparágban és a vállalaton belül bekövetkező változásokhoz. 

Semmi sem tökéletes… még a Scrum sem 

Joggal merülhet fel Benned a kérdés, hogy ha a Scrumnak ennyi előnye van, akkor miért nem ezt használja mindenki? 

A válasz az alábbi pontokban keresendő.

Egyszerű

Megnyugtatunk, nem látsz duplán! A könnyű megértés bizony hátrány is lehet. A Scrum szabályai ugyan egyszerűek, de ez nem egyenlő azzal, hogy a módszer könnyen el is sajátítható. Sokan beleesnek abba a hibába, hogy túl korán várják az eredményeket, illetve azt, hogy már az elején tökéletesen menjen minden. Ez pedig frusztrációhoz vezet a csapaton belül. 

Túl alkalmazkodó

A keretrendszer lényege, hogy a folyamatokat a folyamatosan változó körülményekhez igazítsuk. Ez azonban a visszájára is fordulhat. A túlzásba vitt változtatások ugyanis csak hátráltatják a munkát. 

Időrabló

Olykor előfordulhat, hogy az adott fejlesztőt inkább frusztrálják, mintsem segítik a rendszeres megbeszélések.

Akkor most való Neked a Scrum?

Ezt a keretrendszert előre tervezhető feladatokhoz, nagyobb, projektszerű munkákhoz találták ki. Segítségével a komplex projekteket kisebb, teljesíthető és jól átlátható feladatokra bonthatod le. 

Amennyiben sem belülről (pl. vezetés), sem kívülről (pl. ügyfelek) nincs ellenvetés, nincs akadálya a Scrum bevezetésének. Ha azonban merev, hierarchikus rendszer jellemzi a szervezeti struktúrát és már azt sem tudod, hogy mióta dolgoztok a vízesés modell alapelvei szerint, jobb, ha alaposan mérlegeled a váltással kapcsolatos előnyöket és hátrányokat. 

Scrum fogalmak – Mi micsoda?

Most, hogy már tudod, mi fán terem a Scrum, valamint az előnyeit és hátrányait is fel tudod sorolni, nézzük, mit is jelentenek a legfontosabb fogalmak a csapatot, az eszközöket és a megbeszéléseket illetően.

A Scrum Csapat

A Scrum Csapat az alábbi három szereplői körből épül fel.

Terméktulajdonos

A Product Owner, vagyis a Terméktulajdonos a megrendelőt képviseli. A termék-teendőlistát (Product Backlog) bővíti a megrendelő szempontjából megfogalmazott igényekkel. Jól gondolod, a Terméktulajdonos felelős a termék értékének maximalizálásáért és a Fejlesztőcsapat munkájáért. A Fejlesztőcsapat egyedül tőle fogadhat el utasításokat. 

Fejlesztőcsapat 

A Fejlesztőcsapat (Scrum Development Team) azért felelős, hogy a termék elkészüljön. Minimum 3, maximum 9 főből áll. A csapat  saját magát szervezi és menedzseli. Továbbá kereszt-funkcionális, vagyis a csapattagok (programozók, grafikusok, tesztelők, stb.) különféle szaktudása teszi lehetővé, hogy a feladatot közösen megoldják. A csapat célja, hogy minden egyes sprint (fix hosszúságú fejlesztői szakasz) végén leszállíthassa a termék egy potenciálisan kibocsátható inkrementumát (vagyis a Product Backlog azon tételét, melyet késznek lehet nyilvánítani) az ügyfél számára. 

Scrum Mester

A Scrum Mester (Scrum Master) a Scrum népszerűsítéséért és támogatásáért felelős, a Scrum Útmutatóban foglaltaknak megfelelően. Hozzá lehet fordulni, ha kérdések merülnek fel a Scrum elméletét, gyakorlati elemeit, szabályait és értékeit illetően. Fő célja a csapat teljesítményének növelése és a munkát akadályozó tényezők elhárítása. 

A Scrum eszközei

Nézzük is röviden a legfontosabb eszközöket.

Product Backlog

Ez nem más, mint a termék követelmény listája, melyet mindig a Terméktulajdonos kezel. Általában a funkciók leírásait tartalmazza, de kívánságok, ötletek is belekerülhetnek. Az elemek mindig prioritás szerint vannak rendezve.

Sprint Backlog

A sprint teendőlista (Sprint Backlog) olyan dokumentum, amely leírja, hogy a csapat hogyan fogja elkészíteni a sprint során megvalósítandó funkciókat. Az egyes funkciókat részfeladatokra bontják, majd a meghatározott prioritások, szükségletek és a csapattagok szaktudása alapján mindenki kiválasztja a saját feladatát.

Burndown Chart 

Ez egyfajta eredménykimutatás, melyet mindennap frissítenek. Célja, hogy bárki kb. fél perc alatt tájékozódhasson arról, hogy éppen hol tartanak a csapattagok a feladataikkal egy adott sprintben, milyen tempóban haladnak és mikorra fognak végezni.

Meetingek

Kíváncsi vagy arra is, melyek a legfontosabb meeting (megbeszélés-) típusok a Scrum során? Mutatjuk.

Sprint Planning

Minden sprint előtt sprinttervező megbeszélést (Sprint Planning) tartanak. Ennek keretében a csapattagok a Terméktulajdonos közreműködésével többek között kijelölik az elvégzendő feladatokat a Product Backlogból.

Daily Scrum

A sprint megindulásával beindulnak a standupok (Daily Scrum) is, jellemzően napi egyszer. Egy standup általában 5 de maximum 15 perces lehet. Nem is kell több, hiszen a standup valójában egy villám státusz meeting és a célja csupán, hogy a csapat tagjai összehangolják tevékenységüket.  

Sprint Review

A sprint végén tartják sprintáttekintést (Sprint Review). A célja, hogy bemutassa, mely munkák készültek el és melyek nem. Az elkészült munkákat is ennek keretében mutatják be a Terméktulajdonos és a fejlesztésben érdekeltek részére (Demo).

Sprint Retrospective

A visszatekintés (Sprint Retrospective) során a csapattagok véleményt alkotnak az előző sprintről, valamint javaslatokat tesznek a folyamatok továbbfejlesztésére. 

Scrum a gyakorlatban

Velünk vagy még? 

A fogalmak végeláthatatlan tengere után 🥱  jöjjön most egy igazán izgalmas rész 🥁: értékes tippeket adunk, hogy Te is hatékonyan alkalmazhasd a Scrum módszerét projektjeid megvalósítása során! Kezdhetjük?

Bevált tippek a Scrum hatékony alkalmazásához

Amikor a Fejlesztők, a Scrum Master, a Product Owner és az ügyfél közösen meghatározzák a sprint indulásakor, hogy mely feladatokat készítik el a Fejlesztők, felmerülhet a kérdés: mi alapján érdemes választani? Jó kiindulópont lehet a story pont (mértékegység, mely jelzi, hogy mekkora erőfeszítéssel végezhető el egy-egy feladat) és a velocity (a csapat sebessége).

A sprint megindulásával izzítsd be a napi standupokat is! Segít, ha a standupot mindig ugyanakkor, ugyanott tartjátok, ezzel is csökkentve a komplexitást. A standupon törekedj a 3 kérdés megválaszolására: mit csináltál tegnap, mire fogsz ma fókuszálni és szükséged van-e segítségre. Így minimalizálod a standupon töltött időt, ami extrán fontos, ha valaki több csapatban is dolgozik. Ha pedig rendszeresen túllépítek a 15 perces időkeretet, ideje utánajárni mi lehet a csúszás oka.

A Scrum egyik nagy veszélye a számtalan megbeszélés, ami könnyen a munkatárs kiégéséhez vezethet. Ezen segít, ha csak az vesz részt egy megbeszélésen, akire feltétlenül szükség van, például a designer a fejlesztési szakasz alatt simán kihagyhatja a Sprint Planning megbeszélést. 

A transzparencia érdekében Trello, Nostromo, Burndown Chart vagy egyszerűen csak egy whiteboard segítségével jegyezzétek fel a projekt pillanatnyi állását. A sprint során pedig fontos, hogy a csapat rendszeresen megvizsgálja a backlogot, hogy vannak-e új feladatok. Amennyiben igen, a Fejlesztőcsapat feladata, hogy felmérje őket és megbecsülje az elvégzéshez szükséges időt.

Extra tipp

Ugyan nem kötelező, de amint elkészül egy feladat, a fejlesztők egy “elődemózás” keretében megmutathatják azt a Product Ownernek és a megrendelőnek. Itt kiderülhetnek az esetleges félreértéseken alapuló hibák, melyeket lehet is javítani. 

Kulcsfontosságú, hogy a Demo keretében a fejlesztők összefoglalják, hogy mi az, ami jól ment és mi az, ami kevésbé. Fontos, hogy minden egyes csapattag véleményt nyilváníthasson! A megbeszélés végén a Fejlesztőcsapat és a Scrum Master egyezzenek meg legalább egy folyamatfejlesztési pontban, amit a következő sprint alkalmával implementáltok is.

A Sprint Retrospective szerves eleme a hatékony Scrumnak, de könnyen időpocsékolássá válhat ha nem tartjátok be a szabályokat. A Retrospective meeting célja, hogy fejlessze a folyamatokat: értékeljétek az előző Sprintet (mi működött és min kell javítani), hozzatok fejlesztési javaslatokat és beszéljétek meg, hogyan építitek be ezeket a meglévő folyamatba. Ezeket érdemes aztán leírni, hogy később megvizsgálhassátok, hogy teljesültek-e a folyamat javítások. Persze a Retro akkor lesz a leghatékonyabb, ha kitapasztaljátok Nektek mi működik, így érdemes több Retro technikát is kipróbálni.

Összefoglalás

Ugyan sétagalopp sosem lesz, a Scrum segítségével a komplex problémákat is hatékonyan megoldhatod. Egyértelmű előnye a költséghatékony és rugalmas fejlesztés, minimális kockázat mellett. Szabályai könnyen megtanulhatóak, a csapatmorált is erősíti, a folyamatos visszacsatolásnak köszönhetően pedig mindig az aktuális piaci és ügyféligényeknek megfelelően haladhat a fejlesztés. 

A sikert azonban itt sem adják ingyen. A módszertan legnagyobb hátránya, hogy rendkívül nehezen művelhető mesteri szinten, illetve a hierarchikus szervezeti struktúra és a már jól bejáratott folyamatok sem teremtenek kedvező feltételeket a váltáshoz. Akinek viszont sikerül, soha nem látott sebességgel hasíthat a hatékony termékfejlesztés útján.

Tervezed a Scrum bevezetését a cégedben? Vagy inkább olyan szakértőkre bíznád a digitális termékfejlesztést, akik már eleve a Scrum mesterei? Esetleg van olyan egyéb keretrendszer, ami a cégedben szuperül bevált a termékfejlesztés során? Kíváncsian várjuk válaszodat komment formájában!

Mondd el a véleményed:

Share via
Send this to a friend